A bizalmi vagyonkezelés
Hazánkban ez az angol eredetű („trust”) pénzügyi vállalkozási forma magyar jogba történő beillesztésével jött létre az EU jogrendszerének sajátosságainak figyelembe vételével. A bizalmi vagyonkezelés, mint jogi lehetőség, Magyarországon 2014. évtől létezik.
Mit jelent a bizalmi vagyonkezelés?
avagy a megszerzett vagyon hatékony védelme
A magyar szabályozás alapján a bizalmi vagyonkezelés egy szerződésen alapuló jogviszony, amelyben a vagyon tulajdonosa mint vagyonrendelő, vagyonát vagy annak egy részét elkülöníti és ideiglenes jelleggel átruházza a bizalmi vagyonkezelőre, azzal a céllal, hogy a bizalmi vagyonkezelő a rá átruházott vagyont:
- kezelje,
- adminisztrálja,
- gyakorolja a tulajdonosi jogokat,
- értékét megőrizze illetve gyarapítsa,
- a vagyonrendelő által ezen szerződésben meghatározott kedvezményezettnek a szerződés lejártával kiadja.
A bizalmi vagyonkezelési jogviszonynak három szereplője van, a vagyonrendelő, a bizalmi vagyonkezelő és a kedvezményezett. Mindhárom pozícióban több (természetes vagy jogi) személy is szereplehet, bár jellemzően a vagyonrendelő és a kedvezményezettek oldalán fordul elő a többesség esete.
A bizalmi vagyonkezelés mára már a vagyontervezés egyik alapvető de természetesen nem kizárólagos eszköze, viszont kijelenthető, hogy a megfelelő használatával, számos esetben az ügylethez kapcsolódó jogi biztonság magasabb szintre emelhető mint a kötelmi, társasági vagy öröklési jog egyéb eszközeivel.
Az Új PTK szabályázosának megfelelően, főszabály szerint, a bizalmi vagyonkezelési szerződés 5 kötelező elemén kívül a felek egyedileg határozhatják meg a megállapodásuk tartalmát. Az 5 főszabály a következő:
- a bizalmi vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni
- a bizalmi vagyonkezelő nem lehet kizárólagos kedvezményezett;
- a kezelt vagyont a bizalmi vagyonkezelő saját vagyonától és más kezelt vagyontól elkülönülten kell nyilvántartani;
- a vagyonrendelő és a kedvezményezett nem utasíthatja a bizalmi vagyonkezelőt;
- a bizalmi vagyonkezelési jogviszony maximum 50 éves időtartamra hozható létre.
Fontos tudni a bizalmi vagyonkezelésről
- A kezelt vagyon, hiszen azt saját vagyonától elkülönülten köteles kezelni, védettséget élvez a bizalmi vagyonkezelő hitelezőivel, házastársával, élettársával és más kezelt vagyonok hitelezőivel szemben, továbbá a kezelt vagyon nem része a vagyonkezelő hagyatékának.
- A vagyonrendelő és a kedvezményezett nem utasíthatja a vagyonkezelőt de tevékenységét bármikor ellenőrizhetik. Ezen kívül a vagyonkezelő köteles a vagyonrendelő vagy a kedvezményezett kérésére tájékoztatást adni a kezelt vagyonról.
- A vagyonrendelő kezében a végső jog a vagyonkezelő tevékenységének kontrollálására az, hogy a vagyonrendelő a vagyonkezelőt a tisztségéből bármikor elmozdíthatja másik vagyonkezelő egyidejű kijelölése mellett! A vagyonezelő súlyos szerződésszegése esetén bíróság visszahívhatja tisztségéből másik vagyonkezelő kijelelölése mellett.
- A vagyonrendelő szabadon állapíthatja meg a kedvezményezett(ek) személyét, és akár saját magát is megjelölheti kedvezményezettként. A szerződésben a vagyonrendelő meghatározhatja továbbá a kedvezményezetté válás idejét, feltételeit, a részesedés mértékét, formáját, vagy a kedvezményezetti státusz megszűnésének feltételeit is. (Az egyetlen korlátozó feltétel az, hogy a vagyonkezelő nem lehet kizárólagos kedvezményezett.) Látható tehát, hogy a szabályozás rugalmas keretet biztosít a vagyonrendelői akarat érvényesüléséhez.
- A bizalmi vagyonkezelés az átruházott tulajdonjog, vagy egyéb jogokból és követelésekből eredő jogosultságok gyakorlását és az azokból fakadó kötelezettségek teljesítését, a szerződésben foglalt feltételek szerint és korlátok között. A vagyonkezelő a jogait a kedvezményezett érdekeinek elsődleges figyelembevétele mellett, a kereskedelmi észszerűség jógazda követelményeinek megfelelően köteles gyakorolni.
