bizalmi vagyonkezelés 

Hazánkban ez az angol eredetű (“trust”) pénzügyi vállalkozási forma magyar jogba történő beillesztésével jött létre az EU jogrendszerének sajátosságainak figyelembe vételével. A bizalmi vagyonkezelés, mint jogi lehetőség, Magyarországon 2014. évtől létezik.

Mit jelent a bizalmi vagyonkezelés?

avagy a megszerzett vagyon hatékony védelme

A magyar szabályozás alapján a bizalmi vagyonkezelés egy szerződésen alapuló jogviszony, amelyben a vagyon tulajdonosa mint vagyonrendelő, vagyonát vagy annak egy részét elkülöníti és ideiglenes jelleggel átruházza a bizalmi vagyonkezelőre, azzal a céllal, hogy a bizalmi vagyonkezelő a rá átruházott vagyont:

  • kezelje,
  • adminisztrálja,
  • gyakorolja a tulajdonosi jogokat,
  • értékét megőrizze illetve gyarapítsa,
  • a vagyonrendelő által ezen szerződésben meghatározott kedvezményezettnek a szerződés lejártával kiadja.

A bizalmi vagyonkezelési jogviszonynak három szereplője van, a vagyonrendelő, a bizalmi vagyonkezelő és a kedvezményezett. Mindhárom pozícióban több (természetes vagy jogi) személy is szereplehet, bár jellemzően a vagyonrendelő és a kedvezményezettek oldalán fordul elő a többesség esete.

A bizalmi vagyonkezelés mára már a vagyontervezés egyik alapvető de természetesen nem kizárólagos eszköze, viszont kijelenthető, hogy a megfelelő használatával, számos esetben az ügylethez kapcsolódó jogi biztonság magasabb szintre emelhető mint a kötelmi, társasági vagy öröklési jog egyéb eszközeivel.

Az Új PTK szabályázosának megfelelően, főszabály szerint, a bizalmi vagyonkezelési szerződés 5 kötelező elemén kívül a felek egyedileg határozhatják meg a megállapodásuk tartalmát. Az 5 főszabály a következő:

  • a bizalmi vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni
  • a bizalmi vagyonkezelő nem lehet kizárólagos kedvezményezett;
  • a kezelt vagyont a bizalmi vagyonkezelő saját vagyonától és más kezelt vagyontól elkülönülten kell nyilvántartani;
  • a vagyonrendelő és a kedvezményezett nem utasíthatja a bizalmi vagyonkezelőt;
  • a bizalmi vagyonkezelési jogviszony maximum 50 éves időtartamra hozható létre.

Fontos tudni a bizalmi vagyonkezelésről

  1. A kezelt vagyon, hiszen azt saját vagyonától elkülönülten köteles kezelni, védettséget élvez a bizalmi vagyonkezelő hitelezőivel, házastársával, élettársával és más kezelt vagyonok hitelezőivel szemben, továbbá a kezelt vagyon nem része a vagyonkezelő hagyatékának.
  2. A vagyonrendelő és a kedvezményezett nem utasíthatja a vagyonkezelőt de tevékenységét bármikor ellenőrizhetik. Ezen kívül a vagyonkezelő köteles a vagyonrendelő vagy a kedvezményezett kérésére tájékoztatást adni a kezelt vagyonról.
  3. A vagyonrendelő kezében a végső jog a vagyonkezelő tevékenységének kontrollálására az, hogy a vagyonrendelő a vagyonkezelőt a tisztségéből bármikor elmozdíthatja másik vagyonkezelő egyidejű kijelölése mellett! A vagyonezelő súlyos szerződésszegése esetén bíróság visszahívhatja tisztségéből másik vagyonkezelő kijelelölése mellett.
  4. A vagyonrendelő szabadon állapíthatja meg a kedvezményezett(ek) személyét, és akár saját magát is megjelölheti kedvezményezettként. A szerződésben a vagyonrendelő meghatározhatja továbbá a kedvezményezetté válás idejét, feltételeit, a részesedés mértékét, formáját, vagy a kedvezményezetti státusz megszűnésének feltételeit is. (Az egyetlen korlátozó feltétel az, hogy a vagyonkezelő nem lehet kizárólagos kedvezményezett.) Látható tehát, hogy a szabályozás rugalmas keretet biztosít a vagyonrendelői akarat érvényesüléséhez.
  5. A bizalmi vagyonkezelés az átruházott tulajdonjog, vagy egyéb jogokból és követelésekből eredő jogosultságok gyakorlását és az azokból fakadó kötelezettségek teljesítését, a szerződésben foglalt feltételek szerint és korlátok között. A vagyonkezelő a jogait a kedvezményezett érdekeinek elsődleges figyelembevétele mellett, a kereskedelmi észszerűség jógazda követelményeinek megfelelően köteles gyakorolni.

Kérje az új cikkeket!

Érdekli a bizalmi vagyonkezelés témája? Iratkozzon fel a friss cikkekért itt!

Call Now ButtonFelhívom